A játék 20 évvel későbbi időbe tolódik ebben a leírásban, az alapkönyv eseményei kb 30 évvel későbbre kerültek, némelyeket megváltoztattam. Kivettem kevéssé valószínű elemeket, és beraktam a mostani félelmeken alapuló eseményeket.
Új vészek: olajválság, élelmiszerválság, túlnépesedés. olajcsúcs 2010, utána lassan csökkent, jelenleg harmada a csúcsidőszaknak. Földgáz csúcs 2021, kőszén csúcs, Kína
olaj hatása: dupla kajaár, tripla benzinár, dupla gyógyszerár, dupla áram ár, zavargások, fasiszta pártok, műanyaggyártás, műtrágya, vegyszer, járvány, útjavítás bitumen,
felmelegedés 1 fok mikor lesz? Holland mélyföld föltöltődik. nem lesz nagy melegedés, mert elfogy az olaj, csökken a kibocsátás. néhány szigetállam eltűnt.
9 milliárd ember él a Földön
POZITÍV KIMENET LEHET EGY ÚJ ENERGIA FELFEDEZÉSE: enélkül hogyan lesz high tech kultúra? vagy a válságot el kell húzni 2040re
* Az összeomlás sorrendje egyes nagyon pesszimista
forgatókönyvek szerint: az erőforrás-kínálat csökken, a gazdaság zsugorodik, a
közegészségügy, mint a legdrágább és legkifinomultabb ágazat, összeomlik, ezt
követik a zavargások, járványok és éhínségek. A fejlődő világban a zöld
forradalom utáni mezőgazdálkodás megnövekedett termésátlagai a népesség
növekedését is maguk után vonták. Amikor ezekben az országokban az
erőforráshiány miatt visszaesnek a termésátlagok, továbbá összeomlik a gazdaság,
a valószínűségre hagyatkozva egy embernek 1/5=20% esélye lesz élelemhez jutni és
50-60% esélye lesz túlélni a járványokat és zavargásokat, azaz összesen 85-90%
eséllyel nem maradhat életben. Az egész harmadik világ népességére nézve ez
mintegy 4-4,5 milliárd ember halálát jelentheti majd, körülbelül 2040-ig
bezárólag. Az észak-koreai nagy éhínség, és több millió ember halála éppen annak
köszönhető, hogy Kína már nem hajlandó olcsón földgázt szállítani
Észak-Koreának, amely így nem képes műtrágyát gyártani. A termésátlagok
visszaesését éhínség követte, melyben 3 millió ember halt már meg, és további
4-5 millió áll az éhhalál szélén. Észak-Korea az olajért cserébe még
atomprogramját is feladta 2007 elején.
A további elemzések szintén borúlátóak. Paul Roberts, a Stanford Egyetem
közgazdaságtan tanszékének tanára, akinek nevéhez több ismeretterjesztő könyv is
köthető a tárgykörben, így nyilatkozik az előttünk álló olajválságról:
“ Az utolsó három alkalommal, amikor az olajtermelés drasztikusan csökkent – az
1974-es arab embargó, az 1979-es iráni forradalom és az 1991-es öbölháború
idején –, az emiatti áremelkedés világméretű recesszióhoz vezetett. Ráadásul
mindezek csupán ideiglenes megtorpanások voltak. A tartós csökkenés vélhetőleg
sokkal katasztrofálisabb következményekkel járna. Az árak emelkedésével a
fogyasztók hamar átállnának más üzemanyagokra, például földgázra vagy szénre, de
egyhamar azoknak a készletei is megfogyatkoznának, az áruk pedig megemelkedne.
Csakhamar infláció állna elő. Amint az energiaárak egyre emelkednének, velük
drágulnának az olyan, energiától függő tevékenységek, mint az ipar és a
szállítás. A kereskedelmi tevékenység lelassulna, és a világgazdaságnak a gyors
növekedésen alapuló szeleteiben (amivel ma már csaknem mindent jellemezhetünk)
visszaesés következne be. Megdrágulnának az áruk és a szolgáltatások is, végül
visszaszorítanák a gazdasági keresletet, s ez akkora válsághoz vezetne, amelyhez
képest 1929 vidám kosztümös próbának tűnne, s megindulhatna az egyre
kétségbeesettebb (és feltehetően egyre könyörtelenebb) hajsza a maradék olajért.
Vízhiány, szegénység, AIDS, malária, törzsi összetűzések mindenütt.
Az AIDS ugyan gyógyítható, ám a gyógyszerre az afrikai szegényeknek nincs pénzük. A fertőzöttek aránya a 2000-es évek elején mért tetőzéshez képest kicsit mérséklődött, egyes országban javult, másutt romlott a helyzet. A kontinensen a Szaharától délre a lakosság 15-30%-a HIV fertőzött. Továbbra is pusztít a malária, ez a két betegség felelős a legtöbb halálesetért.
Az Afrikába látogató a törzsi viszonyoktól a polgárháborún át a civilizált körülményekig bármilyen helyzettel találkozhat. A legtöbb ország mégis egymással háborúzó hadurak kiskirályságaira esett szét. Néhány ország esetében csak a hagyományok miatt kerülnek a mai térképekre a 20. századi országhatárok és országnevek. A belháborúk egyik fő oka a nyersanyagok kitermelésének ellenőrzése, például a gyémántkereskedelem, melynek kisebb-nagyobb részét helyi lázadók és hadurak értékesítik csempészhálózatukon keresztül. Felszámolásával évtizedek óta hiába fáradozik az ENSZ és a fejlett világ, hiszen bizonyos cégeknek ez a helyzet jobban megfelel. Afrikában található ugyanis a világ 15 vezető gyémántexportőréből 9, az első 5-ből pedig 4. (Egyedüli kivétel Oroszország a 2. hellyel.) Csupán Angolában 165 millió euróra becsülik a feketén értékesített gyémántok összértékét 2039-ben. A bevétel fegyverekre megy el, és a vezetők magánvagyona gyarapszik általa. Az állandó háborúskodás miatt képtelenség javítani a lakosság helyzetén, csak a békés országokban terjednek az új technológiák, melyekkel ellensúlyozhatók az éghajlatváltozás negatív hatásai, az éhínség.
A 2018-as atombomba robbanása törmeléksivataggá változtatta New York City központi területét. A csapást azóta sem sikerült kihevernie az országnak, az USA elvesztette pénzügyi hegemóniáját. Bár a háttérsugárzás pár év alatt a határérték alá csökkent, a felújítás lassan halad, még mindig jelentős területet fednek romok.
Nincs középosztály. Vagy a gazdagok életét éled, jó fizetéssel és kiváló szakértelemmel, vagy alig megfizetett sokat dolgozó rabszolgaként robotolsz. Ha van pénzed, őrzött toronyházban vagy negyedben laksz, amit magas falakkal zárnak el a nyomornegyedektől. Fegyveres őrök vigyázzák, minden mozgásról felvétel készül, amelyet archívumokban megőriznek.
A munkahelyek nem jobbak a korábbiaknál. A céged bármikor kirúghat végkielégítés nélkül, nincs betegszabadság, évente néhány fizetett szabadnapod (3-14) van. Nincs nyugdíjad, ha szerencsés vagy, félretett pénzedből élhetsz. Természetesen vannak olyan állások is, ahol több szabadságot, fizetett betegszabadságot adnak, főként kormányszervek és a nagy cégek, ahol mindenkinek járnak bizonyos alapjuttatások.
Amerikában a 400 milliós lakosság 15%-a fekete, 10%-a ázsiai, 30%-a latino, főként mexikói. A spanyol ajkú lakosok egy része kevésbé, vagy nem tud angolul, ezeken az országrészeken jó ismerni a spanyol nyelvet. Ezekben a déli államok, mint Texas, Florida, Új-Mexikó és Kalifornia a leginkább spanyolosodott vidékek, de Közép-Amerikában is nagyon sokan élnek közülük, pl Nebraska, Arkansas vagy Kansas államokban. A más helyekről származó népek egyike sem képvisel ilyen magas részarányt. Kaliforniában ugyanakkor rengeteg az ázsiai, főként kínaiak. A déli államokban 2034-ben zavargások törtek ki a spanyol nyelv hivatalossá tétele ügyében. A rendőrség szétverte a tüntetőket, a helyzet maradt a régiben. A gyakorlat persze azt mutatja, hogy bármilyen ügyet el lehet intézni spanyolul is, hiszen a hivatalnokok is latinók.
A lakosság kétharmada allergiás valamire. Sokan fémallergiájuk miatt nem szereltethetnek magukba bizonyos cyberware-eket.
A jelenlegi elnök Peter Kerrington, konzervatív párti, 2034-től elnök, immár második ciklusát tölti. Az USA változatlanul a világ legerősebb katonai hatalma. Nyitott gazdasága miatt sebezhető volt az utóbbi évtizedekben, de a kínai demokratizálódási folyamat óta Kína már nem zsarolja pénzügyi eszközökkel.
Az Európai Unióban az egyes nemzetállamok egységesítése megmaradt a maga lassú tempójában. 2023-ban a tagországok megegyeztek, hogy az uniós törvényhozásban kétharmados többséggel lehet törvényeket alkotni, egyetlen államnak sincs vétójoga. A határozatok minden tagországra érvényesek külön ratifikálás nélkül. Azonban még mindig nem közös az államszervezet. Továbbra sincs közös kormány, sem közös elnök. Az uniós hadsereg néhány gyors reagálású ezredet jelent csupán. 2004-ben tíz egykori szocialista ország csatlakozott az EU-hoz. Ezeken kívül belépett még Horvátország (2015), Szerbia, Montenegró, Macedónia és Bosznia (2018) és Albánia (2032). Nagy-Britannia viszont 2033-ban kilépett, kapcsolatait az USA-val fűzte még szorosabbra. A két ország továbbra is lehallgatja az európai kommunikációs csatornákat, s ezzel gazdasági előnyhöz juttatják saját országbeli vállalataikat. Tagságának utolsó éveiben Nagy-Britannia politikájával sorozatosan az EU-val ellenkező álláspontot képviselt és sokáig akadályozta a parlamenti vétójog eltörlését. Törökországot folyamatos törekvései ellenére nem engedték be a közösségbe, a hivatalos indoklások között azonban sohasem szerepelt az iszlám vallásra utalás.
Az EU már több mint fél évszázada bevándorlók tömegét fogadja, mivel a születések száma rendkívül alacsony. Ezek túlnyomó része muszlim vallású. Számarányuk átlagosan 20% körülire tehető, de Nyugat-Európa egyes államaiban eléri a 30%-ot. Különösen a városokban magas a részarányuk, egyes városokban - például Marseille, Rotterdam - többségben vannak. Minden európai nagyvárosban mecsetek emelkednek. A muszlim pártok jelen vannak a parlamentekben, ahol megkerülhetetlen tényezőt jelentenek. Az "őslakosok" és a bevándorlók közti ellentétek erősek, a nemzeti pártok jelentős támogatottságot élveznek, sok országban a kormány tagjai. Gyakran látni a hírekben a bevándorlók elleni erőszakos fellépésről, sőt gyilkosságokról szóló riportokat. A bevándorlók ügye robbanásveszélyes. Kelet-Európában ritkák a muszlim bevándorlók.
Az EU 2050-re tervezi a közös európai állam megszületését. Nagy-Britannia kiválása után az angol nyelv közösségi használata egyre kényesebb kérdés, s mivel egyetlen nemzeti nyelvet sem sikerült elfogadtatni a tervek szerint egy mesterséges nyelvet tesznek hivatalos nyelvvé. A közös törvénykönyv, a hadsereg és a parlament is ezt a nyelvet fogja használni. Várakozásaik szerint az új "európai nyelv" a 2050-es fúziótól válik hivatalossá. A tervezetet még nem fogadták el, az angolt még mindig sokan támogatják. Minden EU ország eurót használ fizetőeszközként.
Európa lemaradása miatt itt még nem tetőzött a technosokk. Szakértők három-öt évet adnak, hogy az USA-ban megfigyelt jelenségek Európa utcáit is megfertőzzék. Az EU-ban a reflexgyorsítás, a smartfegyverek és tartozékaik, a harci szoftverek és a testpáncélozások (pl. bőrpáncél) is engedélykötelesek. Az engedély feltételei az országoktól függenek. Európában, főként a nyugati részén nehezebb feketén cyberware-t szerezni, mint Amerikában, vagy az oroszoknál.
Az utcák biztonságosabbak, mint a tengerentúlon. Európa továbbra is környezetvédelmi és emberi jogi ügyekben lép fel a világban, nem sok eredménnyel. Ezenkívül békemissziókhoz küldenek katonákat, ahova épp szükséges. Saját portáján rengeteg a környezetvédelmi előírás, a háztartási műanyagok jó részét például szántóföldek termését fölhasználva lebomló anyagokból készítik, igaz, emiatt évente 1 millió ember hal éhen Afrikában.
Az EU-ban egyetlen kivételként ma sincs halálbüntetés.
A lakosság kétharmada allergiás valamire. Sokan fémallergiájuk miatt nem szereltethetnek magukba bizonyos cyberware-eket.
Az egykori Szovjetunió utódállamai tartoznak ide. Ezeket az országokat továbbra is a nyugati világhoz képest erős gazdasági fejletlenség és a maffiabűnözés tartja kettős csapdában. A nyugati befektetők olcsó munkaerőt találnak itt, szívesen telepednek meg az országokban. A gazdasági növekedés viszonylag magas. Nagyon sok a szegény. A térség általános problémája, hogy alig ötven éves polgári fejlődés áll csak mögötte. Kulturális és civilizációs szintjük sokat fejlődött a kommunizmus bukása óta.
Oroszország világpolitikai jelentőségét ásványkincsei (a maradék olaj, földgáz, urán stb.), fegyverexportja és elvileg a nukleáris csapásmérő eszközei adják, bár többségük már rég működésképtelen. Hagyományos katonai ereje viszont még mindig jelentős. Politikai és gazdasági zsarolást is felhasználva igyekszik fenntartani a régi szocialista országokban szerzett befolyását. Ha kell, beépített ügynökeik lázadásokat robbantanak ki, politikusokat zsarolnak vagy likvidálnak, vagy nem létező konzolcowboyaik támadnak oroszellenes célpontokat. Fontos fegyverük az olaj- és a gázcsap. Elég egy elnöki utasítás és a megregulázandó országnak nem szállítanak se kőolajat, se földgázt. Az EU tag balti államok kivételével minden szovjet utódállamot szoros pórázon tartanak, a FÁK országok gyűlésében mindig az orosz érdekek érvényesülnek.
Keleten hivatalosan szigorú engedélyhez kötött a cyberware, ám a zugklinikákon bármilyen hardware kapható. Minőségük rosszabb, mivel klónpéldányokról van szó, ám olcsóbbak is 20-40%-kal. A rossz minőség azt jelenti, hogy minden hónapban van néhány százalék esély, hogy a cucc meghibásodik vagy tönkremegy. Ez már rég nem a robosztus, megbízható technika. A műtéti költség harmada-fele a nyugatinak. Pénzért bármilyen hamis engedély beszerezhető, valamivel több kenőpénzért hivatalos is. Sokan még ezzel sem bajlódnak, különösen az oligarchák zsoldosai.
A jelenlegi elnök Jevgenyij Nyikiforov (2038-).
Az ország kitört a több évtizedes stagnálásból, bár ennek ára volt: a 2017-19-es válság és infláció óta a fizetések valós értéke alacsonyabb, a társadalom szabadabb. Az ország a kínai világhatalom árnyékában él, nagy gondot fordítanak arra, hogy megfelelő befolyást szerezzenek fölötte. Ezen a téren folyamatos versenyben állnak az európai és amerikai vállalatokkal.
Kína a világ legnagyobb gazdasága. A jövedelmek viszont sokkal alacsonyabbak, mint nyugaton, kb harmadannyi az átlagfizetés. Gazdasági erejüket bevetve a világ bármely országát képesek lennének válságba dönteni, mint ahogy 2017-ben Japánnal tették. Az elmúlt évtizedekben Kína támogatta polgárainak más országokban való letelepedését, egyesek szerint kémkedési célokra és azok fedezésére használta föl őket. Ugyanakkor a kínai állam nem folytatott olyan agresszív politikát, mint mondjuk Oroszország.
Az ország 2033-ban békés változás során hivatalosan felhagyott a kommunizmus követésével. Létrejött a többpártrendszer, a választásokat eddig a kommunista párt nyerte. Elkezdődött a kapitalizmus jogi hátterének kiépülése (szabadságjogok, tőke- és pénzmozgás liberalizálása). Kína a vadkapitalizmus tipikus példája. A szabályozások lazák, a gondoskodó állam helyett az egyéni törekvésre és felelősségvállalásra alapoz. Az országban évezredes hagyományokra visszatekintő korrupció mindennapos. A kínaiak hagyományaikat csak a turisták kedvéért őrzik, életmódjukban az európaiakra és amerikaiakra hasonlítanak. A halálbüntetést nem törölték el. Az időseknek is dolgozniuk kell, nyugdíj itt csak néhány állami dolgozónak jár. Nincs társadalombiztosítás sem, a kórházi kezelésekért mindenkinek saját magának kell kifizetnie. Az utóbbi évtizedekben elterjedtek a betegbiztosítással foglalkozó cégek. A fejlett tengerparti területek mellett léteznek olyan távoli vidékek, ahol még mindig szinte középkori módon tengetik életüket. Rájuk különösen erős hatást gyakorol a Sárga folyó, a Jangce és más folyók vízhozamának csökkenése 2000-hez képest. Ennek oka a Himalája gleccsereinek elolvadása, ami nem táplálja már a folyókat. A jelenség miatt évente milliónyi ember hal éhen Kínában. A szerencsésebbek el tudnak vándorolni az ország más részeire, ahol egyre több csapadék hull, vagy illegálisan elhagyják az országot és az orosz Szibériába telepednek át.
Tajvan 2039-ben csatlakozott az anyaországhoz igen látványos körülmények között. A szabadság másik ára az AIDS vészes terjedése. Bár az ország jóval gazdagabb, mint Afrika, a változások közepette nincsenek felvilágosító és gyógyító programok, a kezelést mindenki kénytelen saját maga fizetni.
Kína az olcsó cyberware fő gyártója. Ezek minősége rosszabb, mivel klónpéldányokról van szó, ám olcsóbbak is 20-40%-kal. A rossz minőség azt jelenti, hogy minden hónapban van néhány (1-3) százalék esély, hogy a cucc meghibásodik vagy tönkremegy.
A lakosság 5-10%-a HIV fertőzött. Az emberélet olcsó. Az Amazonas őserdeit kiirtották, de a helyére telepített földek sovány termést hoznak. A kokacserjék elpusztítása földbe döngölte a termelőket, különösen Kolumbiát. Szegénység mindenütt, az emberek középkori viszonyok között művelik földjeiket. Az iparosodott vidékeken persze jobb a helyzet. Ott a felső rétegeknek épített cégvárosok állnak a nyomornegyedek mellett.
Készült: 2002.01.06.
Utolsó simítások: 2008.08.17.