Ez a cikk arról szól, hogy viszonylag kevés erőfeszítéssel hogyan lehet hitelesen mesélni Ars Magicát Magyarországon. A mágikus elemek miatt olvasd el hozzá még a Mitikus Magyarország cikket is.
Magister artium liberalium nem lehetsz, mert nálunk ekkor még nem volt egyetem, és a külföldi magisztereknek semmilyen okuk nincs ide költözni.
Hűbéresküt nem kell tenned senkinek, mivel ilyen szerződési forma Magyarországon nincs. A tartományúri hatalom kiépülésével viszont egyre több kisebb birtokos lép valamelyik báró szolgálatába. Bővebben lásd lentebb a Familiáris történeti hibát, amelynek fölvétele nem kötelező. A király előírja és elvárja, hogy a földbirtokosok felhívásra bizonyos számú katonát állítsanak ki részére, ami a király hatalmától függő mértékben teljesül. Női karakterek is választhatják. Ha több helyen van birtokod, azok az országban szétszórtan találhatók.
A szokott módon alkalmazható.
Az egyházi személy, custos, bukott tanonc, pap erények a szokásos módon alkalmazhatók. A beavatott erényt nálunk táltosnak vagy tudósnak nevezhetjük, egyébiránt tartalma ugyanaz. A háborúkban sok külföldi zsoldos harcolt Magyarországon, a zsoldoskapitányok leginkább királyi szolgálatban lehetnek.
A kolduló szerzetesrendek hamar elterjedtek a keresztény világban. A domonkosok 1221-ben telepedtek le Magyarországon. A ferencesek a tatárjárás előtt kevéssel jöttek, első kolostoruk Cseriben létesült. Ez utóbbi rendet folyamatosan megosztották a szigorúbb és az enyhébb regulát kedvelők vitái, őket hívták obszervánsoknak, illetve minoritáknak.
A nemes/nemesasszony erény azt jelenti, hogy egy előkelő család tagja vagy. Csak őket nevezik nemesnek a 13. század közepéig, és csak az előkelők vagyona teszi lehetővé, hogy alkalomadtán valamilyen drága eszközt kaphass.
A lovagi státusz nem jellemző nálunk, bár egyes elemeit megtalálod a királyi szerviens erényben. A nyugati kultúra terjedésével Magyarországon is voltak lovagok és lovagrendek, ám ez csak egy cím, és nem egyezik meg a nyugat-európai lovag társadalmi helyzetével.
kisebb társadalmi helyzet
A várak tisztjei és ezek leszármazottai ők, akik
a 13. században egyfajta korlátozott szabadságban éltek, például nem
költözhetnek el, és gazdagabbak a várnépeknél. A szent király szabadjainak is
hívták magukat. Vedd föl a földbirtokos erényt, ha saját földed van, ha pedig
édesapád életben van, akkor az ő halála után örökölsz csak. (Vedd föl az Örökös
kisebb történeti hibát, de ha nem akarod, hogy ez mesetéma legyen, akkor
kisebb erényként válaszd.) Várjobbágyok látják el a várak tisztségeit, mint a
hadnagy, száznagyok, várnagy és határszélen az őrnagy. Mindezek tisztes
juttatással és megbecsült helyzettel járnak. A tisztséggel járó kötelezettségek
tartalmát kitűnően jelképezi a Hűbéreskü történeti hiba.
Ha nem vagy szegény, kiváló minőségű fegyverzeted és páncélzatod lehet,
valamint hadi lovad. A 13. századi várjobbágyok szokásos felszerelése a
lándzsa, kard, összetett íj, bőrpáncél és hadi ló. Ha gazdag
vagy, akkor lehet fémpáncélod. Karakteralkotáskor vehetsz föl katonai
jártasságokat. Az erény csak férfi karakterek számára elérhető. Szolgálatod a
várhoz köt.
kisebb társadalmi helyzet
A királyi szerviensek szabad emberek, akik kardjukkal szolgálják a
királyt vagy az ifjabb királyt, mások familiárisként a bárók seregében harcolnak.
Azért hívják őket a király szolgáinak, mert senki másnak nem tartoznak
kötelezettséggel. Vedd
föl a földbirtokos erényt, ha saját földed van, ha pedig édesapád életben van,
akkor az ő halála után örökölsz csak. (Vedd föl az Örökös kisebb történeti
hibát, de ha nem akarod, hogy ez mesetéma legyen, akkor kisebb erényként
válaszd.) Az erény tartalmazza
a hadi szolgálat kötelezettségét. Vitézi tettekkel gyarapíthatod
birtokaid számát. A bárói hatalom kiépülésével folyamatosan egyre
több királyi szerviens lépett szolgálatukba. Bár a familiárisi viszony korlátozta
szabadságukat, de ezáltal új érvényesülési lehetőségekhez is jutottak. A királyi szerviens elnevezés első ránk maradt
írásos említése 1214-ből való. IV. Béla 1267-ben a királyi szervienseket
nemesnek ismerte el.
Ha nem vagy szegény, kiváló
minőségű fegyverzeted és páncélzatod lehet, valamint egy hadi lovad. A 13.
századi királyi szerviensek szokásos felszerelése a lándzsa, kard, összetett íj, bőrpáncél és hadi ló. Ha gazdag vagy, akkor lehet
fémpáncélod. A gazdag erény és a szegény hiba a megszokott módon
befolyásol. Karakteralkotáskor vehetsz föl katonai jártasságokat. Az erény
csak férfi karakterek számára elérhető, és társítható a földbirtokos erénnyel.
kisebb társadalmi helyzet
A kiemelt várjobbágyok a várnépek közül a
várjobbágyok soraiba igyekvő harcosok. Saját birtokuk nem volt, továbbra is
szolgák maradtak, de kiemelkedő szolgálataik eredményeként némi kiváltságra
tettek szert és valamilyen kisebb tisztséget látnak el a vármegye szervezetében. Vedd
föl a szolga
hibát, és nem lehetsz földbirtokos.
A kiemelt várjobbágyok a többi várkatonánál jobb felszereléssel rendelkeznek, ezért
föl kell venned a gazdag erényt. A várnépektől való különbözésük megfelel a conventusbeli csatlósok és a
custosok viszonyának. A kiemelt várjobbágyok kiváltságos helyzetét alapjaiban rengeti
meg, ha vár egy báró kezére jut. Lehet, hogy igényt tartanak katonai
szolgálataira, de az is lehet, hogy paraszti munkára kényszerül.
Jó minőségű fegyverzeted és páncélzatod lehet, valamint egy hadi lovad. A 13.
századi keltjobbágyfiúk szokásos felszerelése a lándzsa, kard, összetett íj, bőrpáncél és hadi ló. Karakteralkotáskor vehetsz
föl katonai
jártasságokat, valamint 20 tapasztalati pontot kapsz, amit katonai jártasságokra
költhetsz. Az erény csak férfi karakterek számára elérhető. Szolgálatod a várhoz
köt.
A conventuslakó, kézműves, hermetikus mágus, kereskedő, paraszt és kóborló erényeket változtatás nélkül alkalmazhatod. A paraszt olyan szabad embert takar, aki rendszerint földet művel, s meghatározott adókkal tartozik utána a földbérlethez hasonló módon. A hospesek feltétlenül ebbe a kategóriába tartoznak.
ingyenes társadalmi helyzet
Ezzel a névvel itt azon kiváltságolt népekhez tartozó
szabadokat illetjük (székelyek, besenyők, majd kunok, jászok), akik katonai szolgálattal
tartoznak a királynak. Sajátos viszonyaik miatt ne vegyék föl a földbirtokos
erényt, de
gazdag erényük lehet. Ha nem vagy szegény, kiváló minőségű fegyverzeted
és páncélzatod lehet, valamint egy hadi lovad. A 13. századi könnyűfegyverzetű
segédnépek szokásos felszerelése az összetett íj, valamint egy kézifegyver,
tipikusan rövid lándzsa, kard vagy szablya, kunoknál-besenyőknél
buzogány is, bőrpáncél és hadi ló. Kard helyett meglehet, csak
fokosod van. Karakteralkotáskor vehetsz föl katonai jártasságokat. Az
erény csak férfi karakterek számára elérhető. Ha gazdag vagy, lehet fémpáncélod.
ingyenes társadalmi helyzet
A várnépek szolga személyek, akik
egy-egy királyi várhoz tartoznak, művelik a várföldeket és ellátják a várat minden
szükséges dologgal. Közülük egyesek adó helyett katonai szolgálattal tartoznak,
és az ispán zászlaja alatt hadba vonulnak.
Ha nem vagy szegény, jó minőségű
fegyverzeted és páncélzatod lehet. A 13. századi várkatonák szokásos
felszerelése a kard, összetett íj, bőrpáncél, hadi ló. Kard
helyett meglehet, csak fokosod van. Felszerelésed a vár tulajdonát
képezik - hozzád hasonlóan. Karakteralkotáskor vehetsz föl
katonai jártasságokat. Az erény csak férfi karakterek számára elérhető. Vedd föl
a szolga hibát, s szolgálatod a várhoz köt.
Zsivány és idegen itt is lehetsz. Idegenként a zsidó vagy a kun származás jön számításba, bár más pogány nép tagját – például az izmaelitákat – is érintheti a hiba. A rendes keresztények megütközéssel fogadják a kunok pogány vallását, haj- és szakállviseletét, a lóhús evését. Ha egy kun megkeresztelkedik, és fölhagy ezekkel a szokásokkal, akkor a hiba kisebb lesz, vagy megszűnik. Ám a szabálykönyvvel összhangban nem lehet hibaként olyasmit fölvenni, ami a játék során könnyen megszüntethető – jelen esetben ragaszkodnod kell vallásodhoz és szokásaidhoz. A hiba mellé vegyél föl még egy társadalmi helyzet erényt vagy hibát, mert ez csak származásodat jelzi.
Megbélyegzett, kiközösített és zsiványvezér szokásos módon lehetsz.
kisebb társadalmi helyzet
Nem szabad ember, hanem valakinek a szolgája, a tulajdona vagy. Urad
bármit megtehet veled, el is adhat. Bár ha megöl, akkor az egyházi törvények
szerint vezekelnie kell. Lehetsz földműves,
foglalkozhatsz kézművességgel, vagy más szolgálatokat végezhetsz,
például szakácsként. Súlyosabb törvények vonatkoznak rád, mint a szabadokra, és ha
telekre ültettek többet kell adóznod. Egyes szolgák mindazonáltal fontos
szerepet tölthetnek be uruk mellett, helyenként katonáskodhatnak is,
például Magyarországon a várnépek (lásd fentebb).
A tatárjárás után olyan nagy a munkaerőhiány, hogy uradtól
elszökve más vidéken könnyedén szabad státuszba kerülhetsz, vagy ezt
megelőzendő, urad fölszabadíthat.
Magyarországon nincs hűbéreskü hiba. Az óriásvérű erény és a vérfarkas (likantróp) hiba nálunk nem jellemző, ezért csak külföldről betelepülőknek és leszármazottaiknak lehet nagyritkán.
Nagyobb hermetikus hiba
Adományodat egy szellemtől kaptad, hogy táltossá legyél. Azonban mestered
fölfedezte a
mágia iránti tehetségedet és elvitt
magával egy conventusba, ahol nagy nehezen magusszá nevelt. A
hermetikus mágia azonban nehezen megy neked, mivel adományod ettől idegen
természetű. Minden hermetikus mágián alapuló műveletedet, varázslást és
műhelymunkát egyaránt 2 pontos büntetés sújt, kivéve a tanulást. Könyvekkel,
műveltséggel és műhelymunkával kapcsolatos erényeket nem választhatsz. Látod a
más számára láthatatlan dolgokat, ezért ingyen megkapod a tisztánlátás erényt. A
táltosok erős emberek, erre a tulajdonságodra pozitív értéket tegyél. Az
adományt juttató szellem igyekszik elveszejteni, mivel nem hallgattál hívására,
és nem lettél táltos. Mágikus hatalma 60 körüli, és jövőlátó képessége miatt is
nehéz elpusztítani. Bár nem tudsz róla, ám ha ez mégis megtörténik, adományod megsemmisül. A
zaklatás annyit tesz, hogy gyakran vannak rémálmaid, néha meglöki a
kezedet, amikor precíz műveleteket végzel, csatában elkábít és hasonló módokon
kínoz.
A magyarországi tündéreknek több fajtáját
különböztethetjük meg. A fehér tündérek sajátsága különleges szépségük, erre
utal a szépasszony kifejezés is, amivel illették őket. Bónusz: +1 föllépés (presence), ami
3-as szintig növelheti ezt a tulajdonságukat. Külső jelleg: aranyszínű haj és
vér, bőrük világos. A fekete tündérekkel ritkábban találkoznak az emberek, és
jobb is így nekik. Bónusz: +1 ármány dobásokra. Külső jelleg: fekete haj és vér,
fekete bőr. A vörös tündérek rendkívül kevesen vannak, ők eléggé harciasak.
Bónusz: +1 gyorsaság, ami 3-as szintig növelheti ezt a tulajdonságukat. Külső
jelleg: vörös haj, annyira vöröses bőr, ami embernél már nem fordul elő. A
vízitündérek folyók, nagy tavak és mocsarak vidékén élnek. Bónusz: +2 vízalatti
akcióikra. Külső jelleg: pikkelyek vagy halfarok. Emlékeztetőül: a külső jelleg
csak erős tündérvér esetén jelenik meg, de tündérvérűeknél is jó ezekhez
igazodni, például fehér tündérnek ne fekete haja legyen, hanem inkább szőke.
Sok
tündér származású embernek van alakváltó képessége,
rendszerint lóvá, szárnyas lóvá, vagy valamilyen madárrá
változhatnak. Az alakváltás jártassággal ezt te is megteheted. A
nagy folyókban, tavakban és mocsarakban vízitündérek tanyáznak, ők halakká és
vízimadarakká változhatnak. Néhányuk nem alakváltó, hanem bőreváltó erénnyel
bír.
Kisebb természetfölötti erény
Amikor valamit meg szeretnél tudni egyszerű dolgod van: révületbe
esel fél-másfél órára, ezalatt a
szellemek választ adnak a kérdésre. Kábító szereket ehhez
nem kell használnod. Dobj egy kockával és add hozzá észlelésedet + rejtezésedet. Amennyiben
köznapi a kérdés 9+ eredményt kell elérned
dobással, természetfölöttinél 12+-t.
Néha előre megálmodod ki és milyen kéréssel
fog fölkeresni. Lehetnek spontán jóslataid is,
ám zömmel kérdésedre jön válasz
és mindig rejtezés alatt. Megkapod az első szintű rejtezés
jártasságot. Jellegzetességei: elveszett tárgy-jószág-ember,
bűnesetek, rejtett kincs, szerelem, időjárás,
halottlátás, a legjobb orvosság meglelése.
Mesélő! Soha ne hagyd, hogy a Rejtezés örve alatt a játékos elrontsa
kalandjaidat. Csak annyi információt adj ki, amennyi jólesik.
Kisebb történeti hiba
A táltos ló egy intelligens mágikus hátasló. Úgy tekints rá, mint egy barátra, s
ne mint tulajdonodra. Ezért személyesen kell gondoznod, mert ha lovászra bízod,
lehet, hogy hamarosan őt fogja szolgálni. Képes átváltozni gebéből pompás lóvá
és vissza, ezenkívül vagy mások átváltoztatására is képes, vagy lehelhet tüzet. A táltos lovat a történetben
akár valamelyik játékos is alakíthatja. A játékot a
táltos ló nélkül is lehet kezdeni, s a megszerzése is lehet egy kaland témája.
Leírását lásd a Mitikus Magyarország
fejezetben.
A bikává és a lóvá változás jellegzetes táltos képesség. A tündér eredetű karakter főképp lóvá, szárnyas lóvá vagy madárrá változhat. A vízitündérek hallá vagy vízimadárrá.
Kisebb természetfölötti erény
Képes vagy használni a táltos
gyógyítást. Testi és lelki betegségeket,
megszállásokat gyógyíthatsz 9+ eredményű
dobással, ha a beteg követi útmutatásaidat.
Nullás dobásnál a betegség táltosi
gyógyítással nem kezelhető. Fertőzötteken
(pl. leprás, pestises) nem segíthetsz.
Megkapod az első szintű javaslás jártasságot. Jellegzetességek: csonttörések, megszállottak,
mentális betegségek, a hús bajai.
Kisebb történeti hiba
Valamelyik ősöd, esetleg te magad nem királyi adomány vagy más törvényes úton,
hanem önkényes foglalás folytán tettél szert erre a birtokra. Vagy ha
birtoklásod törvényes is, semmilyen irattal nem
tudod igazolni tulajdonod jogosságát, és a környékbeliek úgy tudják, hogy az nem
téged illet.
Számolhatsz vele, hogy amikor kiderül, elveszítheted szerzeményedet. Erre jellemzően a királyi
birtokvisszavételek kapcsán
(1228-1231 és 1235-1238),
várjobbágyok esetén a vár magánkézbe kerülésekor
kerülhet sor. Más eset lehet, ha beperelnek, vagy a király másnak ajándékozza a
földedet. A hibát a földbirtokos erénytől függetlenül föl lehet venni. Az
önkényes foglalóknak jellemzően van törvényes birtokuk is. Méretére nézve a
földbirtokos erény javaslatait használd, módosítva az esetleges gazdag vagy
szegény mivoltoddal.
Familiáris
Nagyobb történeti hiba
A királyi szerviens, illetve későbbi korokban a nemes szerződést kötött egy báróval, hogy
az megvédelmezze őt és birtokát, ezért cserébe szolgálattal tartozik. A familiárisi
szerződést többnyire szóban kötik, ami jellegét tekintve megegyezik a
hűbéresküvel, de nem hoz magával tulajdonátadást, szövevényes
alá-fölérendeltségi viszonyokat, sem örökletességet. A hibát kb. 1210 után alkalmazhatjuk, egyre
több királyi szerviens (később nemes) és várjobbágy lép önként vagy kényszerrel familiárisi
kapcsolatba.
Földbirtokos nemes
Vörössipkás
Beavatott (táltos, tudós, bába)
Bukott tanonc
Custos
Egyházi személy
Kiemelt várjobbágy
Királyi Szerviens
Kolduló szerzetes
Nemes/nemesasszony
Pap
Várjobbágy
Zsoldoskapitány
Conventuslakó
Hermetikus mágus
Kereskedő
Kézműves
Kóborló
Paraszt, hospes
Szabad harcos
Várkatona
Idegen
Zsivány
Kiközösített (táltos, tudós, bába, boszorkány)
Megbélyegzett
Szolga
Zsiványvezér
A játék korában csak tegezés létezett, a magázódás sokkal később, a 15-16. században terjedt el Magyarországon. A tiszteletadást ki lehet fejezni úgy is, ha mellérakjuk az uram szót: "És neked János uram, mi a véleményed?" Arról nem vagyok meggyőződve, hogy valóban ezt tették-e, mindenesetre használhatónak tűnik.
A történelmi hangulat egyik alapvető eleme, hogy kik a conventus közvetlen szomszédai. Valószínűleg legalább egy-két falut találunk a környéken, de ha sűrűbben lakott vidéken terül el, akkor nyilván többet is. Fontos kérdés, kik laknak ezekben a falvakban.
Milyen nemzetiségűek lakják a falut? Tájegységtől és kortól függően lehetnek magyarok, székelyek (korábban nem csak Erdőelvén éltek), a honfoglalás korában itt talált szlávok, avarok (nagyon hamar beolvadtak), tótok (szlovákok, horvátok, szlovének), rácok (szerbek), kavarok (talán a 11. századig), besenyők (10. századtól), úzok, kölpények (a honfoglalókkal jött viking ruszok), kálizok (horezmiek), kunok (1243-től folyamatosan költöztek be), jászok (alánok, egy iráni nép, 1283 és 1320 között jöhettek), vlachok (románok, a tatárok elől menekülve főként 1240 után), latinok (olaszok, vallonok, ők főként városokba telepedtek, őket is vlachnak hívták), szászok (akik többnyire bajorok voltak), ruszinok (1235-től, de legtöbben a 14. és 15. században jöttek). Vegyes nemzetiségű falvak is lehetségesek. Cigányok ekkor egyáltalán nem éltek errefelé, ők a török balkáni terjeszkedésével párhuzamosan jelentek meg nálunk is.
Ne feledd, hogy a nomád népek falvai vándorló falvak voltak. Nyáron sátorban
laktak, télen veremházban. A magyar vándor falvakat 1100 körül igyekeztek helyben lakásra szorítani,
de az állandó falvak csak a tatárjárás után alakultak ki.
Ekkor kezdtek rendes házakat építeni, amiben nagy szerepük volt a beköltöző
hospeseknek. Döntsd el, hány házból álljon a falu. A régi falvak
kicsik voltak, többnyire 10-15 család lakott bennük de 6-8 vagy 30-40 házból álló falvak is lehetségesek.
A lakók lehetnek szolgák, vagy szabadok. A szolgák helyzete eleinte teljesen
megegyezett a rabszolgákéval, később, főként a tatárjárás után egyre több helyen telket kaptak
gazdálkodásra. A szabadok földbérletszerű adót fizettek meghatározott
terményekben.
Egyes királyi falvak csakis meghatározott termékekkel adóztak, például
szőrmével, hallal vagy kardokkal.
Egyes falvakban van vízi- vagy szélmalom.
Ki a falu ura? Lehet királyi, királynéi, hercegi, egyházi (kolostori
vagy egyházmegyei). Az előkelőknek II. András előtt 10-20, de
legföljebb 30 birtoka lehetett az országban szétszórtan. Az egyházi birtokok is
szerteszét helyezkedtek el, a dömösi egyház ránk maradt tulajdoni lajstromából
kiderül, hogy birtokaik több vármegyében voltak elszórva. Az egységes birtoktestek
a nagy mérvű birtokadományokkal jelentek meg II. András alatt. Korábban is
lehetséges volt a birtokok cseréje vagy eladása, így szerencsés esetben több
birtok is koncentrálódhatott legalább ugyanabban a vármegyében.
A királyi szervienseknek jóval kevesebb birtokuk volt, talán 1-2. Voltak
olyan falvak is, melyet teljes egészében szegényebb királyi szerviensek laktak, egy-egy
telken gazdálkodva. A székelyek is ilyen módon művelték földjeiket.
A várjobbágyoknak is volt birtokuk. Tartozhat a
falu egy várhoz, hogy annak ellátását biztosítsa. A birtok ura is lehet idegen
származású, például egy lovag, aki fölajánlotta kardját a királynak.
A szórt birtokok urai lakhatnak a faluban, vagy jellemzőbben évente
idelátogatnak és elfogyasztják az adóként beszedett terményeket. Bizonyára kijelölnek egy
intézőt, aki távollétükben fölügyeli a birtokot.
Vannak-e jellegzetes alakok a faluban? Például az intéző (a birtokos megbízottja), kovács, egy nagy erejű legény, hangadó, bábaasszony, félnótás, szép leány, mesemondó, világlátott, más népből való, pletykafészek, esetleg táltos (tudományos ember) vagy boszorkány. Bármilyen látványosabb természetfölötti képességgel rendelkező ember jellegzetesnek számít. Egy-két jellegzetes alak bőven elegendő, ha van egyáltalán, s leírásuk sem igényel egy-két sornál többet.
A pap biztosan fölbukkan a mesében, ezért alakjának mindenképp
szentelj kellő figyelmet. Lehet a pap elhivatott és buzgó (igaz hitű) vagy
gyarló, szigorú vagy elnéző, aszkéta vagy élvhajhász egyaránt. Legtöbben
bizonyára a középúton helyezkednek el. Egyben közösek, valamennyire mindegyikük
igyekszik megőrizni az egyház tekintélyét.
Eleinte tíz faluhoz tartozott egy templom, később egyre többet építettek, de
később sem volt minden faluban. Melyik faluban lakik a pap? Időnként bejárja a körzetét, beszélget az emberekkel és ellenőrzi,
nincs-e megátalkodott pogány a vidéken. A falusi plébános kevéssé művelt,
latinul beszélgetni nem tud, csak misézni. A 11. században helyenként még a falusi papok tanították
leendő utódaikat. A szolgasorú gyermekek számára kiemelkedési lehetőséget
jelentett a tanulás, ám Kálmán uralkodása idejétől szolga nem emelkedhetett
klerikussá csak ha ura fölszabadította.
Két telek tartozik a templomhoz, ezt szolgákkal műveltetik meg. Az alsópapság
tagjai gyakran foglalkoztak pénzkölcsönzéssel, kereskedelemmel (például só),
kocsmázással.
Kálmán uralkodásáig a pap szabadon megnősülhetett, eztán már nem, sőt ágyast sem
tarthatott. II. Gyeicsa (1141-61) viszont nem kifogásolta egyházi személyek
nősülését, tehát az új szokás viszonylag lassan terjedt el az országban. Kálmán
király idején adómentességet kaptak, csak saját
bíróságuk ítélkezhetett fölöttük.
Tizenöt-húsz kilométeren belül levő fontosabb dolgok lehetnek egy kisebb vagy nagyobb város, apátság, kolostor
vagy zárda, remeték,
híresebb táltos, vár, más nemzetiségű népek, országhatár, megyehatár, udvarház
(ide gyűjtik be a királyi birtokok terményeit, s ide látogat a királyi udvar az
év meghatározott szakában), nagy folyó, tó, mocsár vagy hegység, bányák. Esetleg mágikus
lények: hétfejű sárkány, óriás, tündérek, vízitündérek, griffmadár, aranyszőrű
ménes, szellemek, manók, törpék, netán egy igazi vasorrú bába. Megyénként
kettő-négy táltossal nyugodtan számolhatunk.
A conventus auráján
kívül más természetfölötti helyek is lehetségesek, például kisebb aura,
tündérerdő, tündérkörök, szent helyek (vértanú halálának helye), pokolba vezető
út (barlang).
A városok lakói általában nem magyarok, vagy csak részben azok. Kevés a város, s azokat főként szászok vagy szlávok lakják. Soraikat nyugatról latin, zsidó és francia kereskedők, polgárok színesítették. A 12. századtól francia (olasz, vallon) városnegyedek alakultak ki Esztergomban, Fehérváron, Egerben, Váradon, Pécsen, Zágrábban. A tatárjárás idején sokat kiirthattak közülük, a többiek beolvadtak a németek közé. Pesten sok, még Taksony fejedelem idején letelepedett volgai bolgár kereskedő lakott, akiket magyarul szaracénnak, izmaelitának, böszörménynek neveztek. Az Aranybulla kiadása után elűzték őket, helyüket kb. 1230-tól szászok vették át.
Ekkor Erdélyt még Erdőelvének hívták, ezért a tribunál neve helyesen
magyarul Erdőelvi tribunál.
Mivel a birtokosoknak nem kellett hűbéresküt tenniük ha birtokot szereztek,
ezért magusoknak is lehet birtokuk. A hermetikus törvények csakis a hűbéresküt
tiltják, a föld birtoklását nem, a nyugati tribunálokban ez csakis együttesen
képzelhető el, nálunk nem.
A várépítéshez királyi engedély szükséges. A kevés magánkézben levő gerendavár
faszerkezetű földvár volt. A kő mágustornyok mindenképp fölkeltik az ispán és az
egyház érdeklődését, hiszen vár birtoklása hatalmat jelent. Egy ilyen horderejű
ügy bizonnyal a király fülébe is eljut, nem csupán a 3-400 katonának parancsoló
ispán gondja lesz.
Az embereknek egy nevük volt, az előkelőbbeknek a 13. században nemzetségi nevük is. Régi magyar neveket az
Árpád-kori magyar nevek c. fejezetben
találsz.
Az 1279-es budai zsinattól kezdve csak pap adhatott nevet a gyereknek. A
gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy csak keresztény nevet választhattak a
szülők gyermekeiknek. A régi magyar nevek ezt követően csak nagyon ritkán
bukkannak föl.
Az ország legfőbb városai eleinte Esztergom és Fehérvár voltak, a 14. század
végétől
egyre többször Buda. A korai időkben igazi fővárosról nem beszélhetünk. A
tatárjárás során Esztergom elpusztult, s elvesztette jelentőségét.
Az Árpád-korban a ruháknak még
nem volt zsebe, az
emberek övükre függesztett zacskókban, táskákban,
tarsolyokban tartották
apróbb holmijaikat, pénzüket.
Az emberek soványak voltak, csak a gazdagoknak volt lehetőségük annyit enni,
hogy elhízhassanak.
Jártasságok tanulására szolgáló könyv egyedül a Donatus-féle latin nyelvtan
volt. Hermetikus jártasságokhoz persze lehet könyv.
A nők kb. 15, a férfiak 20 éves kor
körül házasodtak. A születés évét nemigen tartották számon, még
a főúri családokban sem.
A leprásoknak csengőt kellett hordaniuk, hogy
mindenkit figyelmeztessenek.
Énekmondóinkat igricnek, lantosnak
vagy regösnek mondták.
Évente csak kb. száz napon
lehetett együtt hálni az asszonnyal, a menstruáció,
a böjt és az egyházi ünnepek tiltottak
voltak. Elvileg.
Inkvizíció nálunk nem működött a korban.
Ha szabad ember szolgával házasodott, elveszítette szabadságát.
A királyi szerviensek 1267-ben kaptak nemesi rangot. Addig az
előkelőket hívták nemeseknek. Az előkelőket később báróknak nevezték.
A birtokosok minden utóda örökölt, az ősiség törvénye csak 1351-es keltezésű.
Olvasd el a Középkori jellem c. fejezetet.
A bírósági eljárásban
döntő szerepet az istenítélet játszotta. A
tüzesvas próbán miután az elítélt
"hordozta a vasat", sebét bekötötték
és lepecsételték. Két nap után
megnézték, ha gyógyulni kezdett a seb, az
ártatlanságot jelentett, különben bűnösnek
bizonyult. A ritkábban alkalmazott vízpróbán a megkötözött
embert vízbe dobták. Ha a víz magába
fogadta, vagyis elsüllyedt, gyorsan kihúzták az
ártatlan embert. De ha a víz kivetette magából,
az bizonyítékot jelentett bűnösségére.
Az előkelőknek nem kellett vasat hordozniuk, elegendőnek bizonyult, ha esküt
tettek a szent keresztre. Istenítéletet Kálmán óta csak székesegyházakban
vagy nagyobb prépostságokban - kb. 20 településen - lehetett végrehajtani.
Az előkelők és a szerviensek a bírói ítélet alapján gyakran bajvívással rendezték vitás ügyeiket. Ez is az istenítélet
egyik formája.
A poroszló a bíró segéde. Földbirtokkal rendelkező és nyilván tekintélyes
férfiú lehetett csak
poroszló, hogy legyen fedezet az esetleges tévedésére. Feladata
az eljárásban való tanúskodás, a megvádoltak kísérése a bíró elé és az
istenítéletre, az ítéletek végrehajtása (de nem hóhér!).
Az előkelők, királyi szerviensek és a királyi várak szolgálatában álló harcosok
a király hívása esetén hadjáratba vonulnak, ahol dicsőséget szerezhetnek
maguknak, vagy esetleg odavesznek. Ez persze lehet kalandtéma is, de dobni is
lehet rá, hogy történik-e vele valami.
Egyes szereplők meghalnak, új jellegzetes alakok lépnek a játékba.
Éhínség, járvány, árvíz, erdőtűz, sáskajárás, egérözön, ellenséges katonák fenyegethetik a
környéket és a conventust. Természeti katasztrófa 5-15 évente előfordulhat, s
akár egymás utáni években is. A pestis 1300 után jelentkezett 10-12 évente.
Nálunk nem volt olyan súlyos, mint nyugaton, de azért elég volt az is.
Hadjáratok érinthetik a környéket a tatárjáráson kívül is. Nem csak külső hadak
érkezhetnek, a belháborúk végigkísérték a kort.
Az elhagyatott helyeken fekvő conventusok környékére telepesek érkezhetnek.
Cserélődhetnek a szomszéd birtokosok a család kihalása miatt, elajándékozott vagy eladott
birtokok esetén. Elaprózódhat egy birtok a számos utód kezén.
Új falvak jöhetnek létre erdőirtással, s a régiek is gyarapodhatnak
lélekszámban. Régi falvak halhatnak ki valamilyen csapás miatt és akár a
birtokosnak is el kell miatta hagynia a vidéket, de idővel hozhat új
telepeseket. Akinek az ország több pontján is van birtoka, az könnyebben
átvészeli az egyik elvesztését.
II. András uralkodásának idején alakulnak ki a tartományúri birtokok. Elődeivel
ellentétben nem
kényszerből, politikai támogatásért adományozott, a bőkezűség személyiségének része volt. A conventus
közelében fekvő birtokok egy tartományúr kezére juthatnak. Sok szerviens lép
önként vagy kényszerből valamelyik báró szolgálatába.
| Fegyver | Jártasság | Kezd | Tám | Véd | Sebz | Erő | Súly | Táv | Ár |
| Összetett íj | Íjak | -2 | +4 | 0 | +7 | +1 | 2 |
30m |
Drága |
A fokoshoz használd a bárd, a szablyához a kard értékeit. A 13. században jobbára a besenyők és a kunok lehetnek szablyával fölfegyverezve, de magyar kézben is előfordulhat.
Tulajdonságok: Int 0, Érz +1, Fel 0, Erő +1, Állók +1, Kif 0, Ügy +2,
Gyors +1
Méret 0
Testre szabás: A lovasíjász Gyarlósága
szabadon választható és jó alap, amit további erényekkel és hibákkal,
valamint jártasságainak átrendezésével lehet színesíteni.
Megjegyzés: a felszerelése nem a történelmi valósághoz, hanem a könyvbeli
csatlósok felszereléséhez igazodik.
Tulajdonságok: Int 0, Érz 0, Fel 0, Erő +1, Állók +1 (1), Kif -1, Ügy +2
(2), Gyors +1 (1)
Méret 0
Kor: 45 (45)
Leépülés: 1 (2)
Torzulás szint: 0 (3)
Erények és hibák: Harcos (Warrior), Gyarlóság (Weakness) (ivászat)
Személyiségjegyek: bátor +3, hűséges +3, kemény +2
Hírnév: nincs
Harc:
Íj: Kezd: -3, Tám +14, Véd +9, Seb +8
Fokos és kispajzs: Kezd: 0, Tám +14, Véd +9, Seb +7
Rúgás: Kezd: -2, Tám +7, Véd +5, Seb +4
Ököl: Kezd: -1, Tám +6, Véd +5, Seb +1
Sebtűrés: +8 (teljes fémpikkelyes páncél)
Kimerültségi szintek: oké, 0, -1, -3, -5, ájult
Sebesülési módosítók: -1 (1-5), -3 (6-10), -5 (11-15), magatehetetlen
(16-20)
Jártasságok: Állatgondozás 3 (lovak), Anyanyelv 5 (katonai kifejezések),
Atlétika 2 (futás), Dobófegyverek 2 (gerely), Éberség 4 (csatában), Egykezes
fegyverek 7 (fokos), Élő nyelv A 1 (alapvető szükségletek), Élő nyelv B 1
(alapvető szükségletek), Emberismeret 1 (mágusok), Helyismeret A 4
(természetfölötti lények), Helyismeret B 2 (természetfölötti lények), Hermész
Rendjének ismerete 2 (csatlósok), Íjak (reflex) 7, Lopódzás 2 (páncélban),
Lovaglás 5 (csatában), Megnyerés 2 (a másik nem), Mulatozás 3 (ivászat), Túlélés
1 (rövid ideig), Vadászat 1 (íjjal), Verekedés 4 (rúgás), Vezetés 2 (csatlósok)
Felszerelés: Ló, Fokos (axe), Kispajzs,
Teljes fémpikkelyes páncél, Reflexíj, nyilak, fegyverápoló és tábori felszerelés
Megterhelés: 3 (4)
Testre szabás: A veterán lovasíjász hosszú
évek óta szolgálja a conventust. Bár hivatalosan nem vezető, tapasztalata miatt
a többi csatlós hallgat rá. A kor még nem lassította le végzetesen, de hamarosan
eljár fölötte az idő. Fölvehet két hibát, amit erényekkel egyensúlyozhat ki,
valamint jártasságainak értékeit is átrendezheted. Például a harci stílusát át
lehet alakítani (ekkor számold újra a Harci összegeit), vagy más másodlagos
jártasságra cserélheted valamelyik jelenlegi jártasságát.
Megjegyzés: a felszerelése nem a történelmi valósághoz, hanem a könyvbeli
csatlósok felszereléséhez igazodik.
Készült: 2006.08.19.
Utolsó simítások: 2011.04.25.